2014. szeptember 20., szombat

Kéziratot a kiadóhoz – lépésről lépésre


Valami egészen különleges érzés pontot tenni életünk első regényének végére. Kiörömködjük magunkat, megmutatjuk a kéziratot a családnak, a barátoknak, aztán követjük a belső hangot, ami megsúgja nekünk, hogy ezt most csak magunknak írtuk, vagy esetleg érdemes lenne-e megmutatnunk a nagyobb olvasóközönségnek is. Itt kezdődik a könyvkiadás, ez az első lépés: legyen meg a határozott döntésed, az elkötelezettséged aziránt, hogy szeretnéd nyomtatásban látni a művedet.
Ám ekkor jön egy hatalmas bukkanó, mert a legtöbb fiatal, kezdő író nem fog túl sok anyagot találni az interneten arról, hogyan is érdemes elkezdeni ezt az egészet. Hogyan lesz a Word dokumentumból kézzel fogható könyv? Mennyibe kerül a könyvkiadás? Egyáltalán milyen kiadóhoz érdemes küldeni az írásunkat? Hogy is van ez az egész? A 16-17 éves kezdő írók csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem vesznek a kezükbe szakirodalmat, ami útmutatást jelentene számukra a könyvkiadás labirintusában, épp ezért gondoltam úgy, hogy írok egy cikket arról, mit is kezdjünk a kész kézirattal, ha kiadásban gondolkodunk. Aki mélyebben el szeretne merülni a témában, annak melegen ajánlom Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve c. kötetét.


Megírtam az első regényemet, kiadatnám. Mit csináljak?

Az első lépés: nézd át tüzetesen, és formázd! Erről már írtam egy-két minitippet, de itt is leírom, mert nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos az első benyomás. A helyesírásod legyen legalább elfogadható, ha nem is tökéletes. Figyelj az elgépelésekre! Figyelj arra, hogy könnyen áttekinthető szöveged legyen, ergo dolgozz a legegyszerűbb, bevett stílussal, Times New Roman 12-es betűmérettel. Hagyd a színes címeket, hagyd a cicomás betűstílusokat, ezzel csak elijeszted a szerkesztőt, aki (remélhetőleg) el fogja olvasni az írásodat. A szöveg tartalmára kell koncentrálnod, nem pedig a figyelemfelkeltő megjelenésre. Légy precíz, pontos, komolyan vehető. Általános tévhit, hogy a szerkesztő és a tördelő azért dolgozik egy kiadónál, hogy kijavítsa a te hibáidat. Nem, ők azért vannak, hogy végleges formába öntsék az írásodat, és segítsenek, ha döcög a szöveg, akár tartalmilag, akár nyelvileg, akár formailag. Törekedned kell arra, hogy minél profibb szöveget adj le, nem hunyhatsz szemet a saját hibáid felett azon az elven, hogy „Majd ő kijavítja, azért fizetik!”. Ez nem így működik, legalábbis a könyvkiadásban ezt egy íratlan szabályként fogják fel.

Milyen lehetőségeim vannak a könyvkiadásra?

Sokan esküsznek a magánkiadásra, sokan az irodalmi pályázatokba fektetik a hitüket. Az utóbbi években eléggé népszerűvé vált az Aranymosás program, ahol több fordulót kell „túlélnie” a regényednek, több szűrőn kell átmennie ahhoz, hogy kiadják. Ám ezt a pályázatot egyetlen kiadó futtatja, és ha nem akarsz mindent egy lapra feltenni, válaszd a hagyományos módszert: azt, hogy megkeresel több kiadót a kéziratoddal. Ezerszer hallottam már, hogy a könyvkiadáshoz egy rakat pénz vagy még annál is több szerencse kell, de én nem hiszek ebben. Ha elég elszánt vagy, és számba veszel minden számodra felkínálkozó lehetőséget, és ki is használod őket, nagy esélyed lehet arra, hogy kiadják a regényedet. A következőkben leírom, mit javaslok, hogyan csináld. 



Melyik kiadóhoz küldjem el?

Ennek a dolognak az a titka, hogy nem szabad kicsiben gondolkodni. Na, most nem a kicsi kiadókra gondolok, hanem a hozzáállásodra, hogy csak 2-3 kiadónak szeretnéd elküldeni a kéziratot, lehetőleg a legismertebb, legnagyobb kiadóknak. Ez rendben van, csináld nyugodtan, de itt ne állj meg, ne dőlj hátra elégedetten. A nagy kiadók hetente több száz kéziratot kapnak, évente több száz könyvet jelentetnek meg, ergo, talán nem is szerencsés, ha rögtön nagy babérokra törsz, mert egy ilyen forgalmú kiadónál egy elsőkönyves író elveszik a rengetegben. Kezdő íróként a legfontosabb, hogy a szerkesztőd és a marketinges csapat (ha van ilyen) tudjon hatékonyan kommunikálni veled, foglalkozzon veled, mert téged „be kell indítani”, viszonylag ismertté tenni, ha azt akarod, hogy fogyjon a könyved. Egyébként a könyvkiadásnak ez a legmegkérdőjelezhetőbb része, ugyanis ennyire lelkiismeretes, a fiatal tehetségek felemelésére és „kikupálására” nagy hangsúlyt fektető kiadót olyan nehéz találni, mint tűt a szénakazalban. 

A mondandóm lényege: küldd el a kéziratot közepes és kis kiadóknak is! Hogyan találd meg ezeket a kiadókat? Először is, tisztázd le magadban, milyen műfajú az írásod. Nem minden kiadó foglalkozik romantikával vagy fantasyvel, de van olyan kiadó, amelyik szinte csak ezekre szakosodott. Tájékozódj, túrd fel az internetet! Egy tipp: menj fel egy online könyváruház weboldalára, szűrd ki a műfajodban kiadott könyveket, és vadászd le az összes kiadót az adott műfajban. Következő tipp: mindegyik, ilyen módon kiszűrt kiadónak nézz utána a neten, ismerd meg a honlapjukat, az online marketingjüket, a profiljukat! Nincs postai címük, nem írnak e-mail elérhetőséget? Ne foglalkozz velük. Tudom, kíméletlenül hangzik, de ha egy kiadónak nincs komolyan vehető online jelenléte, mégis hogy fogsz velük kommunikálni, gördülékenyen összedolgozni? A mai világban elengedhetetlen az online jelenlét. Ezzel nyilván nem mindenki ért egyet, ám én így gondolom.

És ezzel el is érkeztünk egy fontos részhez: ha hiszed, ha nem, a szerkesztő, aki a kiadóhoz elküldött kéziratodat kézbe veszi, rád fog keresni az interneten. Lehet, hogy nem talál blogot, online megjelentetett írásokat tőled, és így is felkelted az érdeklődését, de mint ahogy azt már korábban elmondtam, te biztosra akarsz menni, ki akarsz használni minden rendelkezésedre álló eszközt: legalább egy Facebookos írói oldalt csinálj! Egy kiadónak a könyved üzletet jelent, de ha elsőkönyves vagy, sok visszautasítást fogsz kapni azzal az indokkal, hogy a kiadó nem engedheti meg magának, hogy egy kezdő íróba fektessen bele. De! Ha a neten találnak egy minimális olvasóközönséget, aki érdeklődne a sztorid iránt kiadott formában, már kétszer meggondolják, mit írjanak neked vissza.

Visszakanyarodva a kiadó kiválasztására: valamelyik kiadó csak postai úton fogad kéziratokat, valamelyik csak e-mailen keresztül. Erre figyelj oda! Ha a kiadó oldalán találsz egy infós e-mail címet, oda küldhetsz kéziratot, még akkor is, ha nem írták le külön, hogy azon a címen fogadnak írásokat. Nem azt mondom, hogy légy agresszív, hanem hogy ne bízz semmit a véletlenre.

És ha már nem bízol semmit a véletlenre, akkor el ne felejtsd ezt: a kézirathoz mellékelj egy rövid írói bemutatkozást vagy önéletrajzot, valamint egy 1-2 oldalas szinopszist, vagyis egy összefoglalót, amiben végigvezeted a sztorid cselekményét. Van, hogy itt dől el a könyved sorsa.

Küldjem el az egész írást minden egyes kiadónak? Mi van, ha ellopják az ötletemet, vagy rossz kezekbe kerül?

A legtöbb elsőkönyves író fő aggodalma: a lopás. Ennek az az ellenszere, ha megpróbálsz kicsit a kiadóban dolgozó szerkesztők fejével gondolkodni. Naponta tíz, húsz, vagy akár száz kéziratot néznek át a szerkesztőségben (attól függ, mekkora kiadóról beszélünk). A jó írás onnan ismerhető fel, hogy az első mondattal megfogja az olvasót. A szerkesztőknek szelektálniuk kell a tucat írások és az igazi kincsek között, így egész egyszerűen nincs idejük arra, hogy komolyabban foglalkozzanak egy-egy beérkezett írással. Béna az első bekezdés? Hülyén van formázva? Hemzseg a helyesírási hibától? Kukába vele, jöhet a következő! Így történik, hogy gyakran még elutasító választ sem fogsz kapni. Ha visszaírnak, és elmagyarázzák, miért nem adják ki az írásodat, akkor egy jófej kiadóval van dolgod! Ezért javaslom azt, hogy ne csak az első pár fejezetet küldd el a kiadóhoz, hanem az egész regényt: ha kuka, akkor kuka az első oldaltól. Ha jó anyag, ne kelljen külön lekommunikálniuk veled, hogy küldj még több fejezetet: a levelezgetésben, várakozásban még a végén elfeledkeznek rólad! Hadd olvassa el a szerkesztő egy az egyben azt a mesterművet, hadd szippantsa be az írásod világa, hogy aztán a válaszlevélben már egy szerződéstervezetet is találhass!



Már a sokadik elutasító választ kapom a kiadóktól. Van értelme ennek az egésznek?

Van, persze, hogy van! Sosem szabad feladnod. Ez az egész a kitartásról és a türelemről szól. Ha Rowling anno feladja a sok elutasítás miatt, ma Harry Potter nem lenne sehol.

Fizetnem kell a könyvem kiadásáért?

Attól függ. A magánkiadás természetesen pénzes dolog, de eddig nem a magánkiadásról írtam. Egy kiadónál az a fontos, mi áll a szerződésben: lehet, hogy osztozni fogtok a költségeken, lehet, hogy a teljes kiadást vállalják pénzügyileg. Lehet, hogy előre kifizetnek, megveszik a kéziratodat, lehet, hogy csak az eladott példányszámok után kapod a szerzői díjat.

Mire figyeljek a szerződés aláírásakor?

Arra, amiket az előző pontban írtam: a szerzői kifizetés módjára különösen. Ezen kívül figyelj a pontosan megadott adataidra, arra, milyen példányszámra írod alá a papírokat, és természetesen a végleges kézirat leadási határidejére.

Mi fog történni a kézirat leadása és az írásom megjelenése közötti időszakban?

Könyvet csinálnak a kéziratodból. Az, hogy megírtad a regényedet, majdhogynem a folyamat könnyebbik része. Ezután jön a szerkesztés, ami hosszú heteket, valamikor hónapokat jelent: ezalatt az idő alatt többször is egyeztetned kell a szerkesztőddel, hogyan alakul a regény. Ha kész a szerkesztés, jöhet a technikai része, ami a tördelő és a grafikus feladata. Borítótervek készülnek, a fejezetek végleges formába kerülnek, aztán az így összerendezett regény elkerül a nyomdába. Onnan pedig készen, ragasztottan vagy fűzötten, puha vagy keményborítóval kerül ki. Mehet is a terjesztőkhöz, azaz a könyvesboltokba, az online könyves áruházak raktáraiba! Voilá, kész a könyved!

+ 1 tanács, amit vagy megfogadsz, vagy nem! :)

Nem, igazából ilyenkor még nincs kész a könyved. Meg lett írva, ki lett adva, de mégis ki fogja elolvasni? A kiadó marketinges csapata minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a megfelelő olvasóközönséghez jusson el a könyved, de ne gondold azt, hogy te innentől kezdve hátradőlhetsz, és csak élvezned kell a rivaldafényt. Nem lesz rivaldafény, ha nem tartod a kapcsolatot az olvasóiddal. A dedikálások és az író-olvasó találkozók mellett tessék aktív lenni online is! Csinálj írói Facebook oldalt, regisztrálj a moly.hu könyves közösségi oldalon írói profillal, legyél elérhető. Az író és az írása mit sem ér olvasók nélkül.

Ha a könyvkiadás folyamatát tekintjük, akkor nagyjából erről lenne szó. De csak nagyjából, mert itt a személyes tapasztalataimat vegyítettem a szakmai tényekkel, és minden szerző, minden kiadó, minden könyv más és más eset. Azért remélem, hogy a kezdő íróknak sikerült egy átfogó képet adnom arról, mi áll előttük, ha megírtak egy kiadásra szánt művet. Az első mondat megírásától kezdve egészen az olvasók megszerzéséig és megtartásáig erről szól a könyvkiadás. Amit nem mondtam el, az az, hogyan írjunk olyan könyvet, amit ki is fog adni egy kiadó. Erre nincs titkos recept. Szerintem nem „születni kell rá”, és ugyanúgy nem csak kreatív írás tanfolyamokon lehet megtanulni jól írni. Bárki írhat jól. Elszántság, kitartás, egy jó ötlet, rugalmasság, önkritika, és olvasottság mindenképpen kell hozzá, általános szabály pedig azért nem létezik erre, mert egy jó könyv mindig egyéniségektől származik, egyedi gondolkodású emberektől, különleges, majdhogynem különc emberektől. A titkos hozzávalót mindenki önmagában találja meg.

Jó írást, kitartást, és hajrá a könyvkiadáshoz! :)

DC xx

3 megjegyzés:

  1. Üdv! :) Igazán örülök, hogy ráleltem a bejegyzésedre, és a blogodra. Nagyon sokat segítettél vele, köszönöm! Remélem hogy még sok olyan emberhez eljut, aki a könyvkiadást fontolgatja.
    ~Áfonya

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy hasznosnak találtad! :)

      Törlés
  2. Üdv! :) Igazán örülök, hogy ráleltem a bejegyzésedre, és a blogodra. Nagyon sokat segítettél vele, köszönöm! Remélem hogy még sok olyan emberhez eljut, aki a könyvkiadást fontolgatja.
    ~Áfonya

    VálaszTörlés